Igen, szerettem az írásait. Főiskolás tanulmányaim alatt "száraz'" érvekkel átszőtt diszciplínák közepette üdítőleg hatottak rám szavai. Mert nem érvelt, hanem kinyilatkoztatott. Vallásos rajongással idézgettem szavait, pedig sokszor nem is értettem őket igazán. Amit ő műveiben képvisel nem más, mint a népek eltérő hagyományaiból esszéisztikusan összeeszkábált spirituális szinkretizmus. Nem vonom kétségbe, hogy alaposan utána járt mindannak a "hagyomány"-nak, amelyet műveiben említ. De milyen motívumból? Azért , hogy azokból a hasonlóságokat kicsippentve egy új "ismeret-masszát" gyúrjon. Ez pedig álláspontom szerint kifejezetten káros. A szinkretizmust a Biblia, azaz maga Isten is tiltja. Sőt veszélyére az Ószövetség idején is számtalanszor figyelmeztette népét, aki a figyelmeztetés ellenére "elcsábult" más istenek imádatára.

Ime érdekességként egy lap Hamvas Béla naplójából, az első Korinthusi levél verseit fordította görögből, szerintem megsejtette a lényeget...